Frissítések: Gondolatok - Hédi írásai - Kitaszítva | Mindig van egy mondat | Retro: szexuális felvilágosítás (h)őskora az iskolában | Szögek a kerítésben
2010-11-29 17:03

A „NEVELJÜK EGYÜTT!” TÖRTÉNETE

Átléptük a 100-at! Ebben a pillanatban 102 barátunk van. Ahhoz képest, hogy valamikor áprilisban került föl a honlap a "fészbukra", szép teljesítmény.

Elsősorban az újonnan érkezett látogatók számára írom le ennek a "vállalkozásnak" a történetét, de biztosan vannak a "visszatérők" között is olyanok, akik ezt nem ismerik.

Valamikor 2-3 évvel ezelőtt javasolta Rubay Ádám (ő az oldal webmestere), hogy készít nekem egy honlapot, (idézem): "te meg oszd az eszet, ahogy szoktad" :-))

Az ötlet több minden mással is egybeesett:

• évek óta mondogatja a családom és a barátaim, hogy írjam már le mindazokat az iskolai történeteket, amelyeket elmesélek;
• évek óta hallgatom a kollégáim szebbnél szebb, sokszor megrázó, máskor mulatságos történeteit szünetekben, lyukasórákon a tanáriban, és kérem őket, hogy írják le, gyűjtsük össze, és adjuk ki ezeket;
• váratlan levelek érkeznek sok-sok év és km messzeségéből: "Kedves Hédi néni! Biztosan már nem tetszik rám emlékezni... Tessék segíteni, mert nem tudom, mit tegyek...";
• a buszmegállóban várakozó nénike, aki váratlanul hozzám lépett, és elmesélte az egész rettenetes életét;
• a metróban az idős cigányember, aki mellé leültem, és jól elbeszélgettünk, majd mielőtt kiszállt, egy gyönyörű szép áldást mondott rám, amiért meghallgattam...

Bár mindig megtisztelő a másik ember bizalma, de sokszor kétségbe ejtett, főleg, ha tanácsot kértek, tanácsot kellett adnom. Hogy jövök én ehhez? Hiszen nekem is megvannak a magam küzdelmei, kudarcai, igen-igen messze vagyok a tökéletességtől. Néha menekülésbe kezdtem: a "Dezsőben" volt egy remek iskolapszichológus, tőle kérdeztem meg, mit tegyek, hogy ne kelljen... "Csukd be a szemed!" - ez volt a válasza. Csukott szemmel nem tudok járni...:-))

Jött Ádám ötlete, megszületett a honlap: www.neveljukegyutt.hu ...és muszáj volt elkezdenem írni: sorra születtek azok az írások, amelyek negyven év iskolai és nem csak iskolai tapasztalatait összegezték. Érkeztek a kérdések a Kapcsolat oldalon is (143 eddig), muszáj volt csinálni.

A véletlen - ha van ilyen - hozott össze Füzéki dr-ral. Ha gondban voltam, írtam neki, ő meg vagy magához rendelt "beszélőre", vagy írt néhány jó tanácsot, és - mintegy nyomatékosítva a mondandóját - csatolta mellé egy-egy írását.

No, így bővült a honlap egy GONDOLATOK című oldallal, amelyen lassan ötven Füzéki és Tőkés írás szerepel (és még vannak ötleteink, még vannak meg nem írt témáink).

A honlap szépen működött. Karácsonykor, iskolakezdéskor (mint most is) különoldal; jöttek a kérdések, írtuk a szösszeneteinket. Egyvalamit nem tudtunk megoldani, pontosabban megoldható lett volna, csak nem egyszerűen és nem olcsón: a KÉRDÉSEK-VÁLASZOKON kívül szerettünk volna valami egyszerű interaktív oldal, ami nem ad lehetőséget "csetelésre", arra viszont annál inkább, hogy más is "oszthassa az eszet", ne csak mi. Így született meg - Ádám egyik "buborgásának" eredményeként - a Neveljük Együtt! "fészbukos" változata.

Szaporodtak a "rajongók" (őket hívjuk „barátainknak” vagy így: „a csapat”), megjelent egy-egy "tetszik" visszajelzés is, néha néhány mondat. Az igazi öröm azonban az volt, amikor a FÓRUMOK-on vagy az ÜZENŐFAL-on már vélemények, hozzászólások is születtek. Aki csinálja, az nagyon jól tudja, hogy nem könnyű névvel és arccal önmagunkat, véleményünket vállalni, esetleg ellenérvekkel vitatkozni nyilvánosan...

Hogyan tovább?

A sok minden mellett, ami fölkerül, az a legfontosabb törekvésünk, hogy valóban a nevelésről, a családról szóljon az oldalunk. Ez is és a honlap is. Természetesen kikerülhetetlenek az ezzel kapcsolatos másfajta emberi konfliktusok is, de egyre többen vagyunk, akik tapasztalataik, bölcsességük révén tudnak segíteni egymásnak.

Van, aki "csak" olvas bennünket, néha visszajelez, hogy tetszik a dolog, vagy belép a "csapatba", és tovább olvasgat.

Még nem tudjuk, merre visz ez az út. Nem tudjuk, meddig tart. Egyelőre mi is élvezzük, reménykedünk, hogy jó és hasznos lehet az, amit csinálunk, mert segít. Még akkor is, ha bárki úgy gondolja, ebben vagy abban nincsen igazunk. Legalább elgondolkodott a dolgon.

Aki ismeri a "fészbuk" lehetőségeit, és a csapatba tartozik, az tudja, mit tehet ezen az oldalon: hozzászólhat a FÓRUMOK vitáihoz, új témát indíthat, jegyzetet írhat, zenét, képet tölthet fel; kifejezheti tetszését és ellenérzéseit; az ÉRTÉKELÉSEK oldalon értékelheti, osztályozhatja is az oldalt. Csak bíztatni tudok mindenkit, éljen a lehetőségekkel.

Ezt, az eredeti honlapot is frissítjük, igyekszünk olyan partnereket találni, akik segíteni tudnak súlyosabb problémák megoldásában is (korrepetitor tanárok, pszichológusok, logopédusok, jogászok, orvosok).

Köszönjük Mindenkinek, aki megtisztelt és megtisztel bennünket azzal, hogy olvasgat bennünket, hogy a Facebook-on a kedvencei közé sorolta az oldalunkat, hogy írásaival részese lett vagy lesz a szerkesztésnek is.

Tőkés Szabolcsné Hédi (TH)